Médiaismeret
- Horváth Dóra
- 250
- 650 gramm
- magyar
- 1600 Ft/db
A „média” szó és fogalom mára divattá, hatalommá, bizonyos esetekben misztikummá vált. A korábbi sportágától megváló élsportoló, a valóságshowból kilépő ismeretlen szereplő, valamely televíziós műsor nyertese, mára jellemzően így fogalmaz: „majd megjelenek a médiában” – jelezve, hogy a „médiában” való szereplés: karrier, lehetőség, egyben a siker mércéje.
A média ezen értelmezése az egyén szintjén jelenik meg, de mit jelent a magát tudatosan pozícionáló, márkázó vállalat számára? Egy márkamenedzser számára az a mondta, hogy „majd megjelenik a márkám a médiában” valami mást jelent, hiszen nem mindegy hol, mikor, milyen formában, milyen tartalommal jelenik meg. Könyvünk a kérdés megalapozott megválaszolásának módszertanát nyújtja át az olvasónak.
A gyakorlati üzleti és marketingkommunikáció képzések számára összeállított tananyagunkkal a célunk az, hogy bemutassuk, hogy a tudatosan tervezett márka- és vállalati üzenetek csatornái objektíven hogyan jellemezhetőek, és ezáltal, milyen előzetes preferenciákat fogalmazhat meg a marketing és kommunikáció tervezés során a szakember.
Kötetünk 3 fő részből áll:
1. A médiaismeret tárgya
A kötet első részében bemutatjuk, a mára misztikussá vált média fogalom kialakulásának hátterét, jelentésének rétegeit, és azt, hogy mindez, hogyan kapcsolódik a klasszikus kommunikációs elméletekhez.
Média mint csatorna és az általa megjeleníthető kommunikációs formák ismertetése és kategorizálása és a kategóriák összevetése alapján McLuhan írásaival egyetértve munkánk megközelítésében felvetjük azt a kérdést miszerint, hogy húzható-e választóvonal, a médium, mint eszköz és annak tartalma között? Fenntartva a kérdés fontosságát az egyes médiumok technológiánkénti, és észlelési formák szerinti bemutatása során együtt mutatjuk be azok, mint csatornák és megjelenési formák jellemzőit.
2. Képtár:
Kötetünk második részében a ma egyre vizuálisabbá váló kommunikáció, az Internet és a számítástechnika által széles körben dominánssá váló vizualitás, képi kommunikációt követve: a mai üzleti kommunikáció egyes médiumait egy képtár képeiként jelenítjük meg, ahol megtalálhatók álló képek, mozgó képek, hangképek, élő képek, melyek akár összesűríthetők egy képernyőre. A képernyőn, a számítógép monitorján megjelenített tartalom összesűrítve, egyidejűleg vagy rögzítve, a valós időtől függetlenítve továbbíthatja mindazt, amit a mai összes többi médium közvetíthet.
Az általunk tárgyalt minden egyes médium valamilyen tartalmat jelenít meg, mely lehet kép vagy szöveg, mely alapvetően látható vagy / és hallható. A médiumok által megjelenített tartalom statikussága vagy dinamikussága, időbelisége alapján „kép”-ként jellemezhetőek: beszélhetünk: állóképről, mozgóképről, hangképről, élőképről vagy a digitális tartalmat megjelenítő képernyőről.
3. rész. A médiapiac háttere
A kötet harmadik részében aktuális adatokkal illusztrált formában mutatjuk meg a marketingkommunikációs és médiapiac aktuális trendjeit és mutatószámait.
Végül közérthető, mégis teljességre törekvő formában foglaljuk össze a média és reklámszabályozás kérdéseit kitérve a médiapiaci szabályozásra és hátterére, a reklámok törvényi szabályozására, valamint az önszabályozás és etika kérdéseire.